Kéretlen kép
Írta:
Királdi-Kovács István
.
Nem ismerlek, nem kértem
tőled képet,
de te küldtél, nem az
arcodról egy szépet,
Két ujjadból fordított V
betűt formálva,
mutattad magad, combjaid
titkát feltárva.
.
Gondoltad megmutatod, mi
van a kezedbe,
de én azt láttam, mi van
abba a buta fejedbe.
Sötétség van abban a
legfeketébb fajta,
nem értem az egészet, de
szánakozom rajta.
.
Megalázod magad, sárba
rántod a női nemet,
„NŐ”, meg sem érdemled e
magasztos nevet,
Árucikké silányítod a
szentélyt, a testedet,
mi befogad, felnevel
magában egy új életet.
.
Ha nem kényszerített
senki, buta vagy, ez durva,
megsértődsz, ha valaki
azt mondja rád, Qrva,
A bizonyítványt te önként
tetted ki az ablakba.
Nézd meg jól a képet,
vajon ráismersz magadra?
.
A teremtő nem véletlen
rejtette védett helyre,
nem kirakatban,
közszemlén van annak helye.
Szemérem, a nők titka,
büszkesége, törvény is védi,
bünteti, ha valaki mégis illetlenül,
jogtalanul sérti.
.
2024. 05. 06.
Tiszakécske.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése