Február

 

Február

Írta: Királdi-Kovács István

.

Ez még a tél színe - java, Vízöntők és Halak hava.

Lusta, nehéz felhőtakaró és ködpamacsok rejtekéből,

Háztetőkre telepszik a zizegve hulló hódara.

S mintha szakálla lenne, jégcsapot lógat a tető pereme.

.

Lehet a levegő nehéz, a fagy kemény, kopogós,

A hangulat mégis vidám, a tánc, a fánk ropogós.

E hó a farsangnak is hava, ég a téltemető kiszebáb,

Busójáró fesztivál, kezdődik a maszkabál.

.

Tavaszváró, sokaság, mássá lett arcok, tarkaság.

Az arcról, mit látunk mű, vagy igazi? - ne kutassuk,

Kitudná megmondani? Most nem is ez a lényeg,

Vidámak legyünk, önfeledten mutassunk utat a télnek.

.

Mire véget ér a vidámság, úgy húshagyó keddre,

Hóvirág is mutatja, induljon, sáros csizmáját, hósubáját,

Más tájakra vigye, nekünk már zeng a dal, „nyitnikék”,

Tavasz közeledtét jelezte az énekes rigó és a széncinege.

 .

Február van, csípőshideg, ólomszürke, ködös napok,

Olykor hull a hó, dara, vagy ónos eső, de én szeretem,

Akkor is, hideg volt, szakadt a hó, mikor először fölsirtam,

Talán örömömben, mert ide születtem? Már nem emlékszem.

.

2026. 02. 01.

Tiszakécske.

Babpörkölt kolbásszal

 

Babpörkölt kolbásszal

Írta: Királdi-Kovács István

.

Gonddal indul a nap, hogy a család mit is kap,

Mi kerüljön az asztalra, mit is főzzön ebédre,

Kinek a napi háztartás, étkeztetés van a kezébe,

Olvasd el e fura receptet, áldani fogják a kezedet.

.

Vegyél 140 g kolozsvári szalonna lapokat (bacon),

Vágd 1 centis kockákra, tedd egy vokba pirításra,

Adj mellé 20dkg enyhén füstös kolbász karikákat,

Legyen ropogós, de ne száraz, szedd ki, tedd félre.

.

Maradék zsiradékhoz adj 3 dkg vajat, melyben

Félfülre szeletelt hagyma üveges legyen,

1 db sárgarépát, ha vastag hosszában negyedelj,

Majd kockákra, ha vékony karikára szeletelj.

.

Vegyítsed össze a piruló hagymával,

Folytasd az ételt 1 db kaliforniai paprikával,

Metéld azt 1 cm csíkokra, majd kockázd fel,

Mi a vokba pirul azzal, hogy ne törjön, keverd el.

.

Most keress egy formás cukkinit, s mint a répád,

Legyen negyedelve, szeletelve, többi zölddel elkeverve,

Még nem végeztünk, nincs benne elég vitamin,

Hámozott, darabolt paradicsommal erősítjük az ízeket.

.

Az alap félig kész, só, bors mennyiségét szád íze szabja,

Vigyázz, elméd belőle a teáskanál cukrot ki ne hagyja,

Ha ízlésed kívánja, evőkanál paradicsompüré kerülhet hozzá,

Eddig eljutottál, örömre ad okot, csak lassan, van még dolog.

.

Egy konzerv vörösbabot ne sajnálj tőle, szűrd le a levét előtte,

Tedd rá a szalonna-kolbász duót, alaposan keverd össze,

Néhány zsenge rozmaring szálat tegyél a tetejére,

Alufóliával szorosan zárd le, ne meneküljön el, illata, se íze.

.

30 percig, 180 fokos sütőbe, add meg neki, ami jár,

Hátra még ne dőlj, további munka vár.

.

Jöhet az étel kísérője, meglátsd finom ebéd lesz belőle,

Új edénybe evőkanálnyi olajon apróra vágott hagymát és

Két szál szárzellert dinsztelj, teáskanálnyi kurkumával,

20 dkg bulgurral kavargatva tovább pirítsd három percig.

.

Mikor a melegtől megszomjazott, 3,5 dl vizet itass vele,

Sót, borsot kínálj neki, szívesen fogadja, főzd fedő alatt,

Unatkoznod ne kelljen, vár rád némi petrezselyem,

Kell az a zöldarany megszórni vele, mi a tányérra kerül.

.

Elkészült minden, finom illatok szállnak,

Hátra is dőlhetnél, ám éhes emberek várnak,

Teríték az asztalon, benne a napi munka gyümölcse,

Koccannak a kanalak, elismerő szavak között fogy az étel.

.

Sok üres tányér dicséri a szakácsot, köszönik az ebédet,

Gonddal indult a nap, délre a felhők tovaszálltak,

Holnap mi legyen az ebéd?

Konyhaművésznek nem gond, valamit majd kitalálnak.

.

2026. 01. 29.

Tiszakécske.

.

Hozzávalók kb 4 adaghoz: 140 g füstölt kolozsvári szalonna, 200 g enyhénfüstölt kolbász,

2 fej vöröshagyma, 20g vaj, 1 db sárgarépa, 1db kaliforniaipaprika, 1db cukkini,

400g paradicsom, só, bors, ízlés szerint, 1teáskanál cukor, 1 evőkanál paradicsompüré,

1 vörösbab konzerv, 3 szál zsenge rozmaring, 1 szár zeller, 1 teáskanál kurkuma,

200 g bulgur, 350 ml víz, 1 kis csokor petrezselyem zöld.

 

Reggeltől, estig

 

Reggeltől, estig

Írta: Királdi-Kovács István

.

Lassan érkezik a reggel, arcul csap a hideg,

A hó még fogva tartja a hegyet. Visszafog,

Lassít a fehér csend, a sietség értelmetlen.

.

Az életet mélyen, nem rohanva kell élni.

Boldognak lenni, szeretni a pillanatot,

Az egyszerűt, a csendet, amit az élet adott.

.

A szív akkor is legyen meleg, ha hideg a világ.

Este csak a Nap bújik el, nem szűnik meg semmi,

Az univerzum él, ritmusát tovább lükteti.

.

A Nap halad az égen, egyre melegebb,

Fogságából végre szabadulnak a hegyek,

A lankákon milliom kis ér csörgedez.

.

Ha valaki mégis, holnap, kora reggel menne,

Eltűnne, mint a hó, engedni kell, nem vitázni,

Tegye, mit jónak lát, amit elfogad, az az ő élete.

.

2026. 01. 27.

Tiszakécske.

Mámor

Mámor

Írta: Királdi-Kovács István

.

Maradék sütemény, elhamvadt szivarvég,

majdnem üres pohár alján korty ital még.

Félbe maradt melódia a zongorán,

a húrok között még visszhangzik talán.

.

A széken borostás vén hobó, szemébe lóg a tincs,

ölében gitár, húrja remeg, hangja már nincs.

Valamit dúdol, talán egy réges-régi dalt keres,

megcsalja, éppen az emlékezet.

.

Pohárért nyúl, régen megszokott mozdulat,

reszketeg keze félúton megáll, - fordulat?

Mint, kinek eszébe jutott valami, régről,

hallhatott egy neszt, sugallatot az égből.

.

Megpendíti a húrt, gitár nyakára markol,

magával ragadja egy másfajta mámor.

Érzelmes hangokat penget a hangszeren,

felsejlett benne a múlt, a régi szerelem.

.

A bundokon ujjai egymást gyorsan kergetik,

az elkésett szerenád, dallama falakba ütközik.

Volt egy gyönyörű asszony, énekel a vén hobó,

múzsa, aki neki minden kincsért nem eladó.

.

A tétnélküli reményből sok szép dal született,

megérintett szíveket, de ő csak egyet szeretett.

Mikor a dallam utolsó hangja is elcsendesül,

az italtól megszokott mámorba menekül.

.

2026. 01. 23.

Tiszakécske.

A nap embere

 

A nap embere

Írta: Királdi-Kovács István

.

Álldogál a hóban egy fa alatt,

füléig lehúzva egy vaskalap.

Vöröslik a hidegtől a hosszú orra,

pont olyan, mintha répából volna.

Fehér kabátján a gomb fekete,

hogy hasonlít rá mind a két szeme.

Egy vesszőseprűt merengve támogat,

gondolkodik hová is seperje a havat.

Mert hiába néz erre, arra,

a tájat mindenütt hó takarja.

Havas a házon a tető,

havas a rét, a madáretető.

Nem is marad más választása,

türelmesen áll a kikeletre várva.

Rá ér búsulni, ha talpát hóvirág csiklandozza,

s kalapját félre csapja a tavaszi Nap sugara.

Répaorrát elrágja egy nyúlfi,

ráér ő majd akkor búslakodni.

.

2026. 01. 12.

Tiszakécske.

acélszikrák 46.

 

acélszikrák 46.

.

Hangulat fölött

Írta: Királdi-Kovács István

.

Arcok, vágyódva, vagy lemondóan,

szemek csillogva, vagy opálosan,

száj hol le, hol felgörbülve,

nem számít, csak fogd a kezem,

érezzem, itt vagy velem,

hogy fontos vagyok neked,

s te fontos vagy nekem!

.

2026. 01. 12.

Tiszakécske.

Hó és lámpafény

 

Hó és lámpafény

Írta Királdi-Kovács István

.

Halott madárként hull ránk a szürke alkony,

hópaplant terítve sötét felhők vonulnak át,

Jeges ujjával szél érint meg arcokat, kezeket,

hűvös, markába szorítva, fogja a forró szíveket.

.

Az utcalámpák opálos, remegő sárga fénykörök,

úsznak a sűrű, nagy pelyhekben hulló hó között.

Az alkony köpenyébe kapaszkodva függenek az égről,

mintha félnének a magányos, hideg, sötétségtől.

.

A sűrűn hulló hó zajt csapva kavarog a széllel,

néhány ember célja felé tartva, sietve lépdel.

Mélyen gallérba burkolózva, párát lehelnek,

ha megérkeznek, örülnek egy csöppnyi melegnek.

.

Teljes a káosz, zavart, megrendült a világ.

Hmm télen esik a hó? Régen látott ilyen csodát.

Nagy a tanácstalanság, ám otthon a szoba meleg,

ablak mögül nézve csodásabb e hóförgeteg.

.

Halott madárként hullt ránk a szürke alkony,

magányosan állok a sötét, huzatos gangon.

Nézem, él, mozog, játszik a hó és a lámpafénye.

a szürkeségben, hogy ragyog makulátlan fehérsége.

.

2026. 01. 07.

Tiszakécske.