Minden
szó
Írta: Királdi-Kovács István
.
Mit
is mondhatnék, hisz elcsépelt minden szó,
azt
mondják közhelyes, de nincs jobb, hát ez is jó.
Ha
azt mondom, boldog ünnepet kívánok neked,
köszönöd,
de, ahogy mondtam, fel sem veszed.
Most
is magadra, nem a hangsúlyra figyelsz,
csak,
egy mosolyszerű fintor, amivel felelsz.
.
Ilyenkor
azokra gondolok, akik várnák e közhelyet,
nem
mondja senki, már nincs neki, akit szeretett.
És
arra, aki utcán bolyongva, keres egy zugot,
aki
jó szót már régóta senkitől nem kapott.
Nem
emlékszik mikor vett szájába friss kenyeret,
és
egy sovány kóbor ebtől várja a meleget.
.
Bánatosan,
keserű szájízzel ül az árokparton,
lakása jobb híján egy nagydoboz, valami karton.
Egyszer
talán majd megjön, lehet, hogy úton van már,
vagy
már éppen itt az ajtó előtt topog, akire vár.
Csak
beszorult, nem akar nyílni az a lélek ajtó,
Mit
is mondhatnék még, elcsépelt itt már minden szó.
.
2025.
04. 08.
Tiszakécske.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése