Spirálban

Spirálban

Írta: Kovács István

Végtelenbe vesző idő,

spiráljába forgunk.

Nem tudjuk holnap,

mi lesz a sorsunk.

Ábrándokat kergetünk,

az élet játszik csak velünk.

Szobánk tébolyda.

Kiüresedett lelkünk tétova,

álmatlan éjek otthona.

Álmaink mint málló vakolat,

csorognak le a sötét falakon.

Lelkünk meztelen,

mint a lombjukat vesztett fák.

És a spirálban csak zuhanunk tovább!

2014-09-14.

Tiszakécske.