Őszi
varázslat
Írta: Királdi-Kovács István
.
Vetkőzik
az erdő, színes levelek hullnak,
újra
itt az ősz, a napok csendben múlnak.
Egy
apró láng sercegve, imbolyogva pislákol,
melegség
járja át a szobát, szívem is lángol.
.
Minden
mozdulatlan,
mintha
megállt volna a mindig rohanó idő,
hogy
megízlelhessek egy ajándék pillanatot,
annak
csendjét, édességét, a varázslatot.
.
A
Nap lemenőben, borostyánszínűre festette az eget,
valami
furcsa érzés eltalált, túlcsordította a szívemet.
Hálát
adok a napért, a nyugodt pillanatért, hogy
nincs
semmi baj. Köszönöm a mindig óvó figyelmedet.
.
Mozdul
a levegő, lágy szellő suhan a fák között.
láthatatlan
réseken át a szobába is beszökött.
A
szoba édes csendjében a percek lassan múlnak,
Újra
itt az ősz, és a színes levelek egyre csak hullnak.
.
2025.
11. 10.
Tiszakécske.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése