Másként
látni
Írta: Királdi-Kovács István
.
Annak
sírján majd nem nő keserűvirág,
aki
a világnak ennyi szépséget ád.
Ki
ecsettel, tollal, fotóval mutatja meg, amit lát,
ki
vésővel, késsel farag követ, vagy fát.
.
Ki
alkot, másként mutatja be az ezerarcú világot,
ahogy
a mező is kinyit ezer, meg ezerszínű virágot.
Lásd
meg a sorok között, hogy a kép mit takar,
virágnyelven
írja le a költő, amit mutatni akar.
.
A
képet alkotónak mást jelent a fény az árnyék,
az
írónak, költőnek léte a szóval való játék.
Felnézel
az égre, ragyogva szúrja szemed a Nap,
De
a vásznon, egészen más fényköröket ad.
.
A
szó, lesúlyt, vagy felemel, áldás, vagy átok,
szúr,
vág, mélyre hatol, de vért soha nem ont.
Átölel,
vigasztal, simogat, íze van, zamata,
ha
ritmusa van, könnyen fülbe mászik a dallama.
.
Ha
vándor jár arra, megpihenni leül egy útszéli kőre,
nem
vágyik másra, csak képet nézni, verset olvasni tőle.
Mennyi
fény, szín, árny és gondolat, tárul fel előtted,
amit
láttál, olvastál, átéltél valami újat, mást hoz ki belőled.
.
2025.
03. 16.
Tiszakécske.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése