Szilárd
hittel
Írta: Királdi-Kovács István
.
Szilárd
legyen hited, jött az égből a jel,
Messzire
világít, soha nem halványul el.
A
sötétség engedelmesen megtörik neki,
Arcát
a belsőfény, ragyogva körül öleli.
.
Az
elmén csak gondolatnyi rés legyen,
Tovaterjed,
magával ragad az értelem.
Nem
kérdezett, nem kérkedett,
Hagyta,
maga járja végig az utat, nyíljon meg.
.
Hitét
vesztve, csalódott emberben, világban,
Nem
igazszót, gyűlöletet talált a vitákban,
Ledobott
eddigi életéből minden terhet, sarat,
Nem
bűn volt, mit cipelt csupán harag.
.
Az
égből jött a jel, az elme csendben figyelt,
Önmagával
küzdve minden változást elviselt,
Így
megtisztultan, könnyebbnek érzi magát,
Kéri,
a mindenség bocsánatát.
.
Hosszú,
nehéz volt az út, de lelke szabad,
Újra
hisz, bízik, s van benne akarat,
Akarni
kell, célt jelölni, tenni, elérni,
Szilárd
hittel bízni, a sikert remélni.
.
2026.
03. 15.
Tiszakécske.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése