Tavasz,
mint ima
Írta: Királdi-Kovács István
.
A
Tavasz, mint ima szakad föl,
a
Tél kegyetlenül zord szívéből.
Lágyszellő
suhan át a fák között,
madarak
vidámsága is ide költözött.
.
A
Nap lassan kúszik egyre magasabbra,
kövér
bimbók levéllé, virággá terülnek.
Fák
tengere zöldruhát ölt,
virágszőnyeg
ma még, avarral dacol.
.
Fanyar
illatát, hóvirág, s krókusz lopja el,
téltemető,
és a hunyor csak ráfejel.
Az
illatorgiában rovarok zümmögő raja szédeleg,
kóstolgatják
a virágpor adta ízeket.
.
Röpködnek
színről színre, sárgára, lilára, fehérre,
nárcisz,
ibolya, téltemető, alma körte s miegyéb,
kerül
terítékre.
Szorgoskodnak,
beporoznak mindent,
A
Tavasz, mint ima szakad föl, dicsérjük érte Istent.
.
2026.
03. 24.
Tiszakécske.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése