Ma nem lehet vége

 

Ma nem lehet vége

Királdi-Kovács István

.

Lépteink nyugodtak, pedig belül dúl a harc,

Szelíd mosolyunk fájó sebeket rejt,

Szívünk titkok súlyától nehézkesen dobban,

Sötétségbe zuhanva csendben keressük a fényt.

.

Lelkünkben útelágazás nehéz döntés előtt állunk,

A vágy ismeretlen sötétség mélye felé húz,

A mindenen túl lehetőség fénye gyúl,

Önismeret nélkül tisztának érzed magad, nehéz a választás.

.

Vannak ajtók, sírunk előtte, de nem nyílnak meg,

Vannak utak, min nem akarunk járni,

Pedig talán azok lennének hasznunkra,

Megmentenék zaklatott lelkünket.

.

A szavak nem tükröznek szándékot, elszállnak a széllel,

Mának élve, csak arcokat látunk,

Az arc hazudik, elrejti a sebeket,

A szívnek holnap is kell, ma nem lehet vége.

.

De a szemek árulókká lesznek,

Feltárják, mit rejt a keblek mélye,

Keressük a jó oldalt magunkban,

Induljunk, menjünk a fényfelé.

.

2026. 11. 10.

Tiszakécske.