Felsőbb erő
Írta:
Királdi-Kovács István
Mikor találkoztam a felsőbb
erővel,
nem kértem, nem
könyörögtem,
de ő ott volt, fogta a
kezem.
Nevezhetném Istennek is,
de, hogy tényleg az
volt?- nem tudom.
Türelmes volt, és
nyugodt, csodálkoztam,
hisz nevében, vagy rá
hivatkozva,
túl sok aljasságot
követnek el emberek.
Sír, melyik ujját harapja,
mikor papok,
az Ő nevében áldják meg a
küzdő feleket.
Nem ezt akarta, nem ilyen
életet szánt,
de az intelem már akkor
hiába volt,
mikor még csak két embert
alkotott,
kapzsik lettek, kígyóra
hallgattak,
megloptak, tiltott
gyümölcsöt ettek.
A megjavításuk helyett
kitiltotta őket,
örökre kitiltotta az édenkertből.
Azóta tévelyegnek,
keresik a helyüket,
hamis prófétákat,
csalókat, követnek,
üzleteik magával az
ördöggel köttetnek.
Isten ma sír, -nem ezt
akartam emberek-,
tudom, késő bánat, ami
nyomja szívemet.
Mit tegyek, pusztítsam el,
amit teremtettem?
Nem, azt én nem tehetem.
Ügyesek vagytok,
megteszitek ti azt, nélkülem.
2023. 01. 10.
Tiszakécske
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése