Emberkereskedelem
Írta: Királdi-Kovács István
.
Hogy
mikor is kezdődött idejét sem tudom,
de
oly sok ember állt már a rabszolgapiacon.
Mikor
az első hódítók feketék földjére léptek,
alantas
fajnak vélték, és jók lettek cselédnek.
.
Jókötésű
erős, egészséges férfiak, gyerekek, és nők,
rabláncra
fűzve, korbácsütésektől szenvedtek ők.
Aki
nem akarta elhagyni otthonát, megszökött,
bujdosó
lett, rabszolgakereskedők által üldözött.
.
Azóta,
a világ előre haladt, de a rabszolgaság marad,
virágzik
az emberkereskedelem, az meg nem szakad.
Test
és szervkereskedőnek áll ma a világ,
Igény,
kereslet van rá, így a jog ott kapitulált.
.
Mert
hiába a törvény, és annak is az őre,
csak
annyit ér, amennyit betartanak belőle.
Embercsempészek,
lányfuttatók garmada,
jognak,
törvények nincs fölöttük hatalma.
.
Háború,
szegénység, a munka, a megélhetés hiánya,
viszi
az embereket a mindennel visszaélők karjába.
Míg
elől hangzatos szólamokkal hirdetik a törvényt,
a
hátsó udvarban eltűrik a lehúzást, az örvényt.
.
Hol
látszólag béke van, megélhetés, és nyugalom,
törvények
tiltják, mégis vannak lányok a „piacon”.
Nagy
ez a piac, farkastörvények uralják a rendet,
Soha
nem lesz vége, míg van, kínálat, és kereslet.
2024.
02. 24.
Tiszakécske.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése