Erkölcs

 

Erkölcs

Írta: Királdi- Kovács István

 

Erkölcs! -oly ismerős ez a név,

születése óta eltelt százezer év,

oly agg, megviselte az élet,

alakították, ahogy kívánta az érdek.

 

Most, mintha félre állították volna,

és csak egyeseknél lenne dolga,

vagy, más vonatkozna rád, és rám,

pedig egy az Istenem és a hazám.

 

Erkölcs! –oly ismerős ez a név,

látom, Isten felemeli ujját, rám néz,

csendes figyelmeztetés, néma intelem,

úgy élj, ne essen folt a lelkeden.

 

Tetteid súlyát emelt fejjel viseld,

így teremted meg magadnak a hitelt,

az erkölcsös ember önmagán túllát,

elfogadja a vonatkozó közösségi normát.

 

Erkölcs! –oly ismerős ez a név,

olykor nehéz időkben csak ez a rév,

van, hol szabályként kódexbe írják,

hatalmas könyv, de vajon be is tarják?

 

Mert néhol, mintha sarokba lenne vágva,

kevesen vetnek pillantást rája,

ha itt-ott feslik, foltozzák, értelmezik,

kit szolgál, kinek tetszik? Nem kérdezik!

 

2022. 10. 11.

Tiszakécske.