Dombok ölén

 

Dombok ölén

Írta: Királdi-Kovács István

.

Meredek, és lankás oldalú dombok, hegyek,

rajtuk itt-ott tölgy, fenyő, és bükkfa liget,

csipke, kökény, galagonya, és szederbokor,

színes vadvirágok sokaságából egy-egy csokor.

.

A dombok ölelésében horgásztó tükre csillog,

parton a fák árnyékában ezernyi kunyhó pillog,

horgásztanyák, bányász, gyárimunkás nyaralója,

két lépés a víz, és repülhet a készség be a tóba.

.

S ki szereti az erdőt, a fákat, sétát tehet a dombon,

hogy a halhoz, vadgyümölcsöt, gombát hozzon,

asztaldíszül, tarka virágokból köthet egy csokrot,

kipróbálhatod sikerül e belőlük koszorút fonnod.

.

Est időben apró tüzek lángja lobog,

felette a nyárson, hal, és szalonna is forog,

zsírja csurran ennek, annak, keletje van a jófalatnak,

jó falathoz, jó bor dukál, és utána nóta is jár.

.

A domboldalon esti séta, lágyszellő és csillagok,

a levegőben kavarognak mindenféle illatok.

A vízről vékony párafelhő nyújtózik a dombra,

mintha lány hajára menyasszonyi fátylat vonna.

.

Elcsendesedik minden, elhamvad az utolsó parázs,

sötétbe borul minden apró épület, pici lakás,

a tó is pihen, alig ringat fodrot, a nád zizeg néha,

mikor éjjeli hangversenyt tart néhány tavi béka.

.

2023. 05. 03.

Tiszakécske.

 

Fotó: Pémerné Kassakürti Ágnes