Hála az életért

 

Hála az életért

Írta: Királdi-Kovács István

.

Sárgul a határ, aszalja a Nap heve,

az ősz is lassan ide lopakodott vele.

Ezerféle növény érett bugája nyílik,

benne fehér, selyempamacs hízik.

.

Kibomlik, selymét messze viszi a szél,

végén aprócska mag, új életet remél.

Új életet remél, s hálát ad a teremtőnek,

szélnek, esőnek, napfénynek és a földnek.

.

A földnek, mely, mint jó anya ápolja, neveli,

s ha eljött az elmúlás ideje, testével befedi.

Azt hiszed elmúlt, de nem marad nyomtalan,

nézd, tavasszal az egynek milliom sarja van.

.

Így van az ember is, sarjad az anyaméhben,

megöregszik, megőszül, jó, ha tisztességben.

Közben tanul, alkot, előrébb viszi a világot,

és, tovább adja a tudás nevű hátizsákot.

.

Hited szerint dicsérd a teremtő erőt,

nélkülük nincs élet, a Vizet, a Napot, a Földet, a Levegőt.

Dicsőség az élet, jutalom, adj hálát érte,

mindenki ajándékba kapta, senki sem kérte.

.

2023. 11. 27.

Tiszakécske.

Szerzői jog által védett.