Jő
a tél
Írta: Királdi-Kovács István
.
Jő,
a tél ránk küldi szelek hadát,
dér
és zúzmara hűti le az éjszakát.
Ablakon
redőnyt ráz, jégvirágot nyit,
talán
valahonnan egy kis havat is kerít.
.
A
hó majd őrülten kavarogva száll,
hideg
csendben csak a szél muzsikál.
Léptünk
alatt a hó ropogva, csikorog,
de
alatta mélyen a Tavasz kuporog.
.
Kandalló
előtt hintaszék billeg,
könyvvel
a kezében valaki pilled.
Virágokról,
madarakról szólna álma,
ha
szét nem tépné a szél okozta lárma.
.
Kell
a tél, hogy kerek legyen a világ,
Tavasszal
újra és újra nyílhasson virág.
Az
ember is pihen, alvással tölti az éjszakát,
és
másnap új erővel köszönti a nap hajnalát.
.
2024.
10. 21.
Tiszakécske.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése