Kisleány álma

Kisleány álma

Írta: Kovács István

Egy kisleány rózsaszín álma,

szívesen pillangóvá válna.

Mezőn szállna virágról virágra,

masnis copfja lobogna utána.

Hogy megfogja, szélfi kergetné,

ő elbújna egy szirom mögé.

Ha teljesülhetne vágya,

szép tarka lenne pille szárnya.

Többféle virágot összejárva,

gyűjtené be az illatokat,

s nem tépne soha virágokat.

Egy színes tenger lenne a rét,

ez boldoggá tenné a  kis szívét.

2015-05-18

Tiszakécske

Kép: Internet

Cipő

Cipő

Írta: Kovács István

Az élet megviselte,

nehéz, mostoha volt sorsa,

nem járt ő úri bálba,

talpa soha nem lépett,

csillogó parkettára,

mégis, sok utat bejárt,

kapaszkodott hegyormára,

talpát marták éles kövek,

eső áztatta utakon,

orra sűrűn merült sárba,

vagy napcserzéstől repedve,

fáradtan csoszogott a porba,

véresre törve lábát,

annak, aki hordta.

Ideje, régen lejárt,

a talpa tátog, levált,

orra lyukasra kopott,

pedig foltot is kapott,

hasztalan,

fűzője lóg, elszakadtan,

varrása, mind megbomlottan,

csak áll, ott a sarokba,

vár, hogy valaki kidobja.

2015-05-15

Tiszakécske

Kedves levél

Kedves levél

Írta: Kovács István

…jött egy kedves levél,

egy csöndes üzenet,

benne néhány szó,

mely lágyan átölel

nem szerelmi vallomás,

szívem mégis remeg,

mint zsenge ifjúnak,

ha igézik szép szemek

lelkemnek jóleső,

oly finom érintés,

amint gyermek arcát,

érintve, simítja,

szerető anyai kéz

néhány baráti szó,

benne mosoly, szeretet,

érezzem azt, ha kell,

ő fogja kezemet

jött egy kedves levél,

egy csöndes üzenet…

2015-05-11

Tiszakécske

Úton

Úton

Írta Kovács István

…hosszú az út, a semmibe vezet,

hiába látod az útvégi fényeket,

azt már el nem érheted,

de míg fény van,

addig él a remény,

lépted határozott és kemény,

töretlenül haladsz előre,

ez megírt sorsod,

s nem térhetsz ki előle,

ha arcodat öleli derű,

a szád íze sem keserű,

vagy ha sok a gond,

az i-re nem kerül pont,

akkor is csak lépkedsz előre,

ez a megírt sorsod,

nem térhetsz ki előle,

s ha az út megszakad,

a lépted tovább nem halad,

elérkezett a végállomás,

tudni fogod, sorsod az út volt,

a többi csak álmodás.

2015-05-07

Tiszakécske

Ma Rá gondolok

Ma Rá gondolok

Írta: Kovács István

Ünnep van, színes forgatag,

de nem látom őt, vajon merre van?

Emlékszem, élmunkás volt, míg dolgozott,

de csőd jött, s a kölcsön, amit bank adott,

vitte a házát, mert részletre nem jutott.

Ma Rá gondolok.

Rá ki még bírja azt erővel,

mit ott fenn, senki sem szégyell,

hajlék nélkül él, tegnapról mára,

bele néz minden egyes kukába,

van e benne ehető, vagy bármi más?

mit eladhat, vagy leadhat a méhbe,

hogy vehessen valamit ebédre.

S ha nem talál semmit benne,

-mint ha a kuka is szegényebb lenne-

este altatója lesz az éhe,

hatalmi zaklatás a bére,

ne itt aludjon a parkban egy padon,

mert rontja a városképet nagyon,

kikergetik onnan az erdőszélre,

fagyjon meg ott, ha nincs hajléka télre.

S kik lopják a vagyont, dőzsölnek,

azok álmai fölött őrködnek,

nehogy nyugtalan legyen az álma,

mert holnap jön a többletadó,

a még magasabb áfa,

és akik valamit tehetnének,

-mint a három majom-

nem látnak, nem hallanak, nem beszélnek,

tapsolnak, éljeneznek a vezérnek.

2015-05-01

Tiszakécske