Fertályóra

 

Fertályóra

Írta: Királdi-Kovács István

.

Színes ábrándok között önmagamat adom,

mint szabad madár, ülök saját vállamon,

csak fertályóra csendet, nyugalmat kérek,

megbékélni magammal, a világgal, utána visszatérek,

.

Napi fertályóra talán ennyi elég, egyensúlyba jön a lélek,

utána jöhet bármi, semmitől sem félek,

másként jár a Nap, szebben ragyog a Hold, a csillagok,

Ha, mint a madár, egy kicsit én is szárnyalok.

.

Keveset ad a taposómalmok mindennapi nyűge,

mire a nagy rohanás, vajh, kinek, minek a bűne?

Fertályóra önidő valahol egy kicsiny zug,

embert nem nyomaszt semmi, lélegzethez jut.

.

2026. 10. 15.

Tiszakécske.