Elpocsékolt szavak

 

Elpocsékolt szavak

Írta: Királdi-Kovács István

.

Be nem váltott ígéretek, elpocsékolt szavak,

Sokáig hittünk, de mára, már semmink sem maradt,

Nincsen vállalható eszme, követendő példa,

Nem jelentünk mást, mint éhes farkasnak a préda.

.

Méltóság, tisztelet már régóta nem opció,

Sarat dobni mindig van ezer variáció,

Aki alázza, ki a világot másként látja,

Ne csodálkozzon, ha végül elfogy a barátja.

.

Elpocsékolt szavak: jog, igazság, felelősség,

Kopott, kiüresített, nem pillér, nem erősség.

Vannak mások, kiket szintén régóta ismerünk,

Koncért marják egymást, mi állunk, lehajtva fejünk.

.

Kiknek lelkeket kéne gondozni, megóvni azt,

Ő ejti, a sebeket senkinek nem nyújt vigaszt,

Felelős nincs. Hibás, bűnhődjön érte a sértett,

Elég volt! A helyzet elmérgesedett, túlérett.

.

Lett új, ki csapkod jobbra-balra, van ígérete,

Sok követi, sok nem tudja még, mit kezdjen vele,

Felforrt az álló víz, betört némi friss levegő,

Még korán sincs vége, ez ma, még nem elegendő.

.

A harag, mint izzó katlan, robbanásig feszül,

Mi lesz vele, ha a lelkesedés mégis lehűl?

Vagy a polip szorosan összezárja karjait,

És kijátssza eddig gondosan titkolt lapjait?

.

Lehet, hogy ezek eleve elpocsékolt szavak,

De az embernek, már hite is alig-alig maradt,

Egy pici szikra, a távolban felderengő fény,

Pici csíra, hogy még nem veszett el minden remény.

.

2024. 04. 27.

Tiszakécske.