Szívemben tőr
Írta:
Kovács István
Arcomat
patakzó könnyem mossa.
Könnyeim gyöngysorával, szívem leláncolva.
Könnyeim gyöngysorával, szívem leláncolva.
Asszony
vagyok kinek gyermekét elvették.
Égő szívembe
a fájdalom tőrét döfték.
Az úr adta,
hogy bűnösök vétkét,
Viselje
bűntelenül.
És ezért megbüntessék
kegyetlenül.
Még meg sem
született,
Sorsát
megpecsételték.
Vérengző
katonák halálra keresték.
Isten igéjét
hirdetve, világosságot hozott.
Nem nézték
jó szemmel ármánykodó papok.
Hazug szóval
illették.
Árulással
bíró elé vitték!
Ám bírája
Pilátus, belátta,
Bűnösök
között bűntelen ki előtte áll ma.
Ezért
ítélethozatalt a népre bízta.
Viselje a
balga nép,
A
kegyetlenség bélyegét!
Büntetést a
nép kórusba kimondta.
Gyermekem a
keresztet meg kapta!
Midőn
görnyedve cipelte keresztjét,
Fejére
tették a töviskoronát,
Így járta
meg a Golgotát.
S ki adta Őt
el is vette.
De az
embereket bűntelenné nem tette!
Arcomat
patakzó könnyem mossa.
Könnyeim
gyöngysorával szívem leláncolva.
Asszony
vagyok, kinek gyermekét megfeszítették.
Égő szívembe
a fájdalom tőrét döfték!
2014-02-17
Tiszakécske
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése