Nátha

Nátha

Írta: Kovács István

Huncut leány ez a Tavasz,

Levette rólam a kabátot a kis ravasz.

Szél hátán fütyörészve arra jött a nátha,

Elkapott és bele vágott az ágyba.

Veszettül kaparja a torkom,

Vörösre csavarja az orrom.

Könnyezik tőle a szemem,

S majd szétmegy a fejem.

Fuldoklok a köhögéstől,

Beveszek a gyógyszerekből.

Inhalálok, gurgulázok,

A bajból előbb, utóbb csak kimászok.

S fölveszem majd a kabátot.

Huncutkodhat velem a Tavasz,

Napszemével kacsintgathat rám a kis ravasz.

Nem teszem le a kabátot,

Mosolyának ellenállok!

2014-04-19

Tiszakécske