Cseresznyevirágzás
Írta:
Kovács István
Virágzó cseresznyefa alatt ülve,
Oda várlak csókra ölelésre.
Már hallom is lépted neszét,
Mely ad fülemnek édes zenét.
Mint lágy szellő puhán libbenve,
Érkeztél e tiszta, szent helyre.
Békénk szigete, nyugalmunk otthona,
Minket itt talált el Ámornak nyila.
A fán nekünk énekel egy rigó,
A virágok sziromlevele, mint hó
Hullik, kering, kavarog a szélben,
Két karom átfog lágy ölelésben.
Égőajkad csókra nyújtod,
A szívemet fel is gyújtod.
Forró csókot csókkal hűtünk,
Szerelemben jól meg fürdünk,
Cseresznyefa virága,
Nem nyílott ki hiába.
Vagyunk egymás szerelme,
Így marad ez örökre.
2014-05-13
Tiszakécske
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése