Félhomályban

Félhomályban

Írta: Kovács István

Szép, csillagos, holdas este

Egymás mellett, kéz a kézbe,

Sétálunk a Duna partján,

Nem érdekel most a látvány,

Mert csak párlépés a séta,

S elmerülünk hosszú csókba,

Megint lépünk kettőt, hármat

Csókot váltunk, néhány százat.

S úgy döntünk, a Duna várhat.

-------

Haza érünk a szobába,

Gyertyafényes félhomályba.

S amit lát a félhomályba,

Szégyelli a gyertya lángja,

Pislog, imbolyog és táncol,

Menekülne a szobából.

Inged lehull, én, csak nézlek,

Fölfedezni szeretnélek,

És amikor hozzád érek

Újaimból szikra pattog,

Szívünk vadul lüktet, lobog,

A mámor indul, útra kél

Paplan alatt izzik az éj,

Belőled a minden nem elég,

És csak annyit kérek, hogy még!

Még és még!

2014-07-06

Tiszakécske.