Katonadolog I. (Visszaemlékezés)
Az eset még a múlt században
történt (1981). Már a katona idő vége felé közeledtünk néhányan. Történt, hogy
egy gyakorlat alkalmával a Balaton környéki hegyek között indultunk harcba a
sógorok ellen –ki a fenének kellenek ilyen sógorok-, mert ugye ők akkor
semlegesek voltak, de tudta a vezérkar hogy baj esetén nem a Varsói szerződést
támogatnák! Szóval lényeg hogy győztünk!
A harc végén bevagonírozáshoz
indultunk egy vasútállomásra, de mivel sok egység és alegység vett részt a
csatában sort kellett várni! Mindenki nem fért az állomásra. Nekünk az okosok
kitalálták, hogy a falu felsőrészén kell várakozni. A kijelölt várakozási
körletet úgy jelölték ki, hogy a falu fölött lévő út mentén van egy sor ház
menetirány szerinti baloldalon, jobboldalon egy patak, az út és a patak között
akkora hely, hogy oszlop alakzatban besorolva várakozhatunk sorra kerülésünkig.
Ez szép is volt, de azt a térképszobából nem látta az okos, hogy az a házsor
nem olyan házsor, hanem présházsor belenyíló 50-100méteres pincékkel! Viszont
Gyulánk a parancsnoki harcálláspont rádiósa nagyon jól látta e tényt. Miután a
parancsnoki kar elvonult ebédelni Gyulánk gyorsan végig robogott összeszedte a
konzerveket, vagdalt hús és mogyorókrém konzerv (utáltuk), és két műanyag
kannával kezében az őrséggel összekacsintva elment barterezni, azaz a
konzerveket borra cserélni. Ügylet sikerrel zárult Gyula vissza, kiosztotta
mindenkinek az adagot, ami járt a konzervért. a maradékot magának beosztva
nyakalni kezdte, már tele volt, mint a déli busz mikor hallom keresi a század
pk. Mondom, neki Gyula gyorsan búj, el majd ki magyarázlak. Gyulám el is bújt,
de nem azért, hogy ne lássa meg a főnök, á fenét. Egy söröskorsót 0,5 l. Megtöltött
borral és a fejével együtt a korsót is kinyújtva oda szólt a parancsnoknak „
gyere, Pityu igyál egy kehellyel”! Na, mondom ebből futkosó lesz. De a pk. csak
annyit mondott neki majd a laktanyában megbeszéljük, nekem meg „dugd, el jól
nehogy valaki meglássa” majd otthon számolunk! Szó-szó haza értünk elrendeztünk
mindent, század sorakozó parancs kihirdetés: „gyakorlaton tanúsított kimagasló
eredményért eltávozást engedélyezek…. Gyula szakaszvezetőnek….stb”! Ennyi lett
a Gyula büntetése, de ezt csak hárman tudtuk a század pk., Gyula és én. Ha ez
kiderült volna, úszik a háromszoros kiválószázad cím, a pk soron kívüli előléptetése
és lehet, hogy Gyula futkosón végzi az utolsó párhetet! Amúgy nagyon jó
parancsnokunk volt!
2013-12-28.
Tiszakécske
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése