Mikor lesz kiút

 

Mikor lesz kiút

Írta: Királdi-Kovács István

.

Dörren az ég, pereme vörösen izzik,

ezernyi villám ott fenn, süvítve siklik,

belőle nagy robajjal tűzgolyó bomlik,

remeg a levegő, több ház a földre omlik.

.

Éjjel jött a gonosz orvul az alvókra támadott,

szemből jönni férfi módra, ahhoz gyáva volt,

az élet náluk nem érték, katonája van bőven,

csak a birodalom nőjön a közeli jövőben.

.

Őt nem zavarja, hogy rommá lett, minden,

mennyi özvegy, árva, rokkant, kerül ki innen.

Pedig hírül sincs vége az elméje őrületének,

nem könyörül, nem ad teret a reménynek.

.

Nem lát torzult arcot, szétszakított testet,

e miatt vállán nem érez semmiféle terhet.

Nála csendes, békés és kényelmes a szoba.

Sikoly, sem könyörgés nem hallatszik oda.

.

Pedig népe is haragszik, gyűlöli a háborút,

ők is elvesztettek sok férjet, apát és fiút.

Meddig dörren még az ég ontva a halált,

s meddig ujjong a gyilkos, hogy talált?

.

Hol van hát, és mikor lesz e bűnből kiút?

.

2023. 02. 28.

Tiszakécske.

Jól van ez így

 

Jól van ez így

Írta: Királdi-Kovács István

.

Egyszer, majd ha nem leszek,

tudom, elfelejtenek az emberek,

azok is, akiket ma még szeretek.

De jól van ez így! – jól van ez így.

.

Előttem is éltek már, mögöttem is jönnek,

csak azt kérem, ne hulljanak utánam könnyek,

a szépre emlékezzetek, úgy sokkal könnyebb.

De jól van ez így! - jól van ez így.

.

Éltem, amíg élhettem, éltem, ahogy élhettem,

tettem, amit tehettem, tettem, amit engedtek,

mindig türelmes voltam, nem lettem kegyvesztett.

De jól van ez így! - jól van ez így.

.

Szóltam, ha szólhattam, néha akkor is, ha nem,

választ a fal adta, és betört keményfejem,

mert néha elfeledtem hol a helyem.

De jól van ez így! – jól van ez így.

.

Már nekem is hullnak az őszi levelek,

és a dér megülte szegény fejemet,

néha már elfelejtem saját nevemet.

De jól van ez így! – jól van ez így.

.

Ha majd kilépek az elnyűtt, megfáradt testből,

talán hátrapillantok még egyszer a küszöbről,

s kivillan egy apró gyöngy a szememből.

De jól van ez így! – jólvan ez így.

.

Aki született előbb- utóbb mennie kell,

nincs alku a természeti törvényekkel,

az emberek halandók, valaki így rendezte el.

De jól van ez így! – jól van ez így.

.

2023. 02. 25.

Tiszakécske.

A sztyeppe harcosa

 

A sztyeppe harcosa

Írta: Királdi-Kovács István

.

Közép-Ázsia Kazahsztán sztyeppéi,

népét a dzoungár horda nem kíméli.

Mi útjukba kerül pusztulásra van ítélve,

     A tagolt szultánságoknak nincs vezére.

.

Még gyermek volt, éppen játszott,

mikor falujára az ellenség ráront,

kit meg nem öltek, elmenekült,

bujdosó lett, vagy rabszíjra került.

.

Bujdosó lett Sartai, sok, más gyerekkel,

kiket egy agg nevelt becsülettel.

ifjú lett, tusában erős, szervezésben okos,

a sztyeppe nevétől lett hangos.

.

Rajtaütéseket, hajtott végre,

ahol tudott, ott csapott az ellenségre,

büszke volt bátor kis csapatára,

irigy volt egy társa, nyíllal lőtte hátba.

.

Rátaláltak, életét megmentették,

ezzel még híresebbé tették.

Ellenségei díjat tűztek ki fejére,

mégis özönlött hozzá a puszták népe.

.

Vágtat a sztyeppén, mint a szél,

csatába megy, védeni nemzetét,

Dzsungár hordákat kergetni szét,

kardjával ellenség fejeket metél.

.

Nem lett belőle szultán, nagy hadvezér,

hazáját szolgálta, védte népének élt.

Az ellenség zászlaját földre tiporta,

az ellenséges hadak vezérére támadt.

.

Hős, ifjú életének ez lett a vége,

öt nyílvesszőtől, ömlött ki a vére.

S hogy biztos legyen a halála,

földhöz szegezte két hegyes dárda.

.

2023. 02. 24.

Tiszakécske.

Indulat felesleg

 

Indulat felesleg

Írta: Királdi-Kovács István

.

Sápadt fényű lámpák alatta hosszú padsor,

Mind üres, árván maradt, már tucatszor.

Szél tépi, hordja a barnult, őszi leveleket,

Hideg eső áztatja a sétányon a kövezetet.

.

Sötét az ég, fekete felhők kergetőznek dühösen,

Távol hosszú hegyvonulat sziluettje látszik ködösen,

Útját állja a viharnak, mögötte már dereng a fény,

Holnapra csöppnyi vigasz, egy apró remény.

.

Most még a szél az úr, nagy hullámot sodor,

A mólón megtörik, lesz belőle ezer apró fodor,

Elragadja a hullt leveleket, viszi magával messze,

Hogy a múlandót valahol mélyen, eltemesse.

.

Hajnalodik, kihunynak a sápadt lámpafények,

Átadták helyüket a párás, ködös szürkeségnek,

Az eső elállt, a szél szépen, lassan megszelídült,

Kár volt dühöngeni, a végén minden megbékült.

.

Az idő is besokall, néha olyan lesz, mint az ember,

Aki időnként rendelkezik némi indulat felesleggel,

Mély, komor ráncok kerülnek olykor a homlokára,

Ám a türelem, simogatás, szép szó, letisztázza.

.

2023. 02. 21.

Tiszakécske.

Sziklák

 

Sziklák

Írta: Királdi-Kovács István

.

Fel az égig nőttek ezek a zord óriás, sziklás hegyek,

alig van élet, a barnás-zöld moha mindent belep.

Magasan járok, de messze még a csúcs, felnézek,

pásztázva kutatom, nem látom a vakító fehérséget.

.

A hóhatár eltűnt, bakancsom hóra még nem lépett,

csak a szél tépáz kegyetlenül, nincs hely, ami védett.

Egy árva fűszál nem terem, ezeken a szürke köveken,

éjjel hidegek, nappal forró, mint a tűz, átsüt a szöveten.

.

Sima és kemény, hasadék nincs, vagy alig akad,

élesek, hegyesek, ami hozzáér, reped vagy szakad.

Feljebb mászok, már moha sincs, csak a szürke kő,

lágyan megcirógat egy apró pára, egy kósza felhő.

.

Felérek, egy talpalatnyi kő, csúcs, csúcsot ér,

távolabb egy magasabb kúp teteje hófehér.

Rásüt a Nap, mint csiszolt gyémántnak ezer színe villan,

a látványtól hirtelen minden kín a messzeségbe illan.

.

Sziklák, szürkén, feketén, csupaszan törnek az égre,

milliárd évek tanúi ők, nem tudni, hogy jöttek létre,

csak találgat, kutat az ember, felmászik, vagy belefúr,

keményen őrzi titkát, kevés az, mit magáról elárul.

.

2023. 02. 15.

Tiszakécske.

 

Tanka 5. Farsang

 

Tanka 5.

 

Farsang

Írta: Királdi-Kovács István

 

álarcod része

a nehéz brokát ruhád

nem áll  jól rajtad

így hordani sem tudod

de majd ő visel téged

 

2023. 02. 15.

Tiszakécske

 

Háromsoros versek 39. Álarcban

 

háromsoros versek 39.

 

Álarcban (haiku csokor)

Írta: Királdi-Kovács István

 

kár minden álarc

jellemed el nem fedi

én felismerlek

.

álarcod becsap

a lényeget nem fedi

szemed elárult

.

álarcot venni

színes egyéniségnek

önirónia

.

2023. 02. 15.

Tiszakécske.

Menekülés

 

Menekülés

Írta: Királdi-Kovács István

.

Arcodat, homlokodat fátyol takarja,

csak a szemed, az a mély barna,

néz fájdalmasan túl mindenen,

börtönöd lett ruhád és a szerelem.

.

Más világ ez, mint ahol éltél, szabadon,

könnyű szél vidáman játszott a hajadon,

nyári sort, és vékony blúz fedte tested,

most, más törvények uralkodnak feletted.

.

Elszólított a szerelem, más világhoz kötött,

aranykalitkába zárt, és a szárnyad törött,

magad voltál a napfény, a parti homok,

de hol vannak már az imádott nyomok.

.

Rosszul választottál, már késő a bánat,

bőrödön érzed, mit nem hittél el másnak,

nem tudják ki vagy, nem lesz barát, sem rokon,

kinek sírsz majd, ha jön a sok-sok pofon?

.

Burkád hiába bő, nincs benne elég levegő,

hosszú, futó lábad ma éppen csak tipegő,

pedig régen repített, szárnyakat adott,

nem volt ki szebben, gyorsabban futott.

.

Utánad csorgott a nyála a férfinépnek,

de te más nép fiának fogadtál hűséget,

szemed fénye megtört, úgy nézel messze,

de hiába kutatsz a régi emlékedbe.

.

Remegő pilládról egy könnycsepp hullik,

az idő bezártan nagyon lassan múlik,

kiutad keresed a boldog szabadságba,

hogy ne élj kalitka, sem burka fogságába.

.

Rég volt férjed, csak egy lettél a nők között,

ki öröm nélkül szolgál, ha a férfi haza jött,

idegen asszony vagy, tied minden munka alja,

férjed, rólad minden asszony panaszát hallja.

.

Ki fogva tart elmegy hosszú üzleti útra,

itt az alkalom, hogy magad légy újra.

Ettől az élettől nagyon távolra futsz,

segít valaki, hogy egy küldetéshez juss.

.

Burkádat egy levéllel megkapja férjed,

kéred, soha többé ne keressen téged,

mert szűk neked minden zárható kalitka,

legyen az bármekkora, fényes palota.

.

Szállni vágysz, repülni, mint a madár,

felfedezni mindent, és ne legyen határ.

Nem könnyes a szemed, fénylik megint,

ahogy rendelte Isten, az ő törvénye szerint.

.

2023. 02. 01.

Tiszakécske.