Lopott idő

Lopott idő

Írta: Kovács L. István

Mint két kamasz, csak játszottunk önfeledten,

vagy talán azok is voltunk abban a percben?

Már nem tudni, csak azt, hogy jólesett

elfeledni minden mást, és élvezni  az életet,

a felelőtlenséget, mely csak egy délután volt.

De a mienk, a kettőnké, mit máshonnan loptunk,

beszélgettünk hosszan, teát kortyolgatva,

pihenésként egy-két  verset felolvasva.

Míg olvastam, mintha ceruza lett volna kezedben,

vékony ujjaiddal írtál valamit a hátamra nevetve,

s biztattál találjam ki, vagy nézzem meg, ha tudom.

Két tükör közé álltam, mint egy szendvics sonka,

mégsem láttam semmit hátam közepébe nyomva,

de éreztem, amint ujjad végig futott  hátamon,

szikrázva égetted belém magad az idegszálakon.

Megöleltelek finoman, de éreztem a tartózkodást,

hogy netovább. És nem történt más, csak jó volt veled.

2016. június 24.

Tiszakécske

Esték

Esték

Írta: Kovács L. István

Alkonyi árnyékban pihen a csend,

majd, fekete fátylat vet rá az est,

valahol egy szív dübörög álmatlanul,

fáradhatatlan, rácsát veri vadul,

de, bezárta a kaput az értelem,

börtönben van, fogoly minden érzelem.

Csak fájni hív az éjszakai magány,

a hajnal is gyenge tapasz a seb falán,

és a rossz álarc lehull estére,

bezárul a kör, sosem lesz vége.

2016. június 23.

Tiszakécske

Magányos ima

Magányos ima

 Írta: Kovács L. István

Templom csendes hűvösében,

egy lélek magába szállt éppen,

utat keres Urához, Istenéhez,

vezetné el tisztuláshoz, békességhez.

Imája áhítattal zajlik,

olyan csendes, nem is hallik.

Ajka, mintha fázna, remeg,

ujjai közt rózsafüzér pereg.

békesség és megtisztulás hitével,

áldottan Isten kegyelmével.

Hálával gondol keresztet vetve,

az apára, a fiúra és szentlélekre.

2016. június 21.

Tiszakécske

acélszikrák 18.

acélszikrák 18.

Nem számít

Írta: Kovács L. István

Már nem számít, az elérhetetlen cél,

milyen göröngyös, vagy hosszú az út,

csak az számít, hogy kik voltak a társak,

és az, amit adhattunk egymásnak.

Nem érdekel kincs és vagyon,

nem éltem sosem gazdagon,

nálam más a mérték,

nekem Te, Ember vagy az érték.

2016. június 21.

Tiszakécske