Anya lettél

Anya lettél

Írta: Kovács István

még nem tudhatta senki,

mikor te már érezted

testedben a változást,

mitől más lesz életed,

kis szédülés, rosszullét

ő már ott van benned,

neked így adta jelét,

hogy jó lesz rá figyelned,

átölelt egy remegés,

hasadra tetted kezed,

remélted nem tévedés,

áldott vagy, örült szíved,

őrizted kicsit a titkot,

néha loptál magatoknak

egy- egy, meghitten boldog,

mosolygós pillanatot,

ha fájdalmat okozott,

kérted, ne bántsd a mamát,

nincsen rá semmi okod,

szeret téged, vigyáz reád,

amikor megszületett,

megfogtad kezét, tudtad,

többé el nem engeded,

Anya lettél,

ez a legszebb feladat.

2015-04-29

Tiszakécske

Iga nélkül

Iga nélkül

Írta: Kovács István

Mikor leveszik róla az igát,

korlátok közé, karámba kerül

lógó fejjel egyhangúan sétál,

de néha minden izma megfeszül,

orrlyuka remegve, fújva tágul

mint a vihar, ha kitörni készül,

és szélvészként körbe száguld,

vágtat addig, míg bele nem szédül.

Paták döngnek, mint égiháború,

feltépik a földet amerre jár,

szeretne kitörni innen végre,

oda hol végtelen szabadság vár,

kinn a harmatos réten ügetne,

ha nem tartaná féken a karám,

farát emeli, nagyot rúg hátra,

jó erős patája csattan a fán.

Rúd törik reccsenve, szabad az út

nincsenek korlátok körötte már,

maga fölött ő maga lett az úr,

végtelen mezőkön, szabadon jár,

többé nem zárja karámba senki,

és iga sem kerülhet nyakába,

szabad élethez, szabadnak kell lenni,

s az ki szabad, nem járhat igába.

2015-04-29

Tiszakécske

Vidám tavasz

Vidám tavasz

Írta: Kovács István

A tavasz vidáman érkezett,

hozott festéket, ecsetet,

bódító illatfelleget.

Virágokat fest a fákra,

díszítve utcát és kertet,

zöld mezőn is elszór néhány

apró, tarka festékcseppet.

Üde színekkel táncol a szél,

hajlik velük jobbra, balra,

mintha ő festené a képet,

és ebben, semmi sem zavarja.

Szorgos méhek szállnak zsibongva,

virágról virágra, s mohón

kóstolnak bele a nektárba.

Hegedűt hangol a tücsök,

új nótát gyakorol rajta,

este fellép a mezőn,

békakórussal elő adja,

a dalt, suttogva a széllel

tovább viszi sás és nád,

itt a tavasz az új élet,

ezért e pezsgő vidámság.

2015-04-28

Tiszakécske

Érintés

Érintés

Írta: Kovács István

…csend ül a tájon,

csak az ősz sétál

könnyed léptekkel,

hogy ne fájjon,

más színt fest minden lépte,

az aludni térő fák

érett, rőt levelére,

lágy fuvallat követi,

vígan fut utána,

fodrot vet az erdő

kicsi, kék tavára,

a fák levelei,

tótükrére hullva,

mint apró csónakok,

ringanak lassan tova,

majd alá merülnek,

a szelíd habokba,

érett virágok szirma,

mint vattapamacs bomlik,

akár ha hó hullna,

a széllel szertefoszlik,

a táj, a csend megigéz,

mint ha történne valami,

egy lágy érintés itt bent,

s felemel egy láthatatlan kéz.

2015-04-23

Tiszakécske

Másnap reggel

Másnap reggel

Írta: Kovács István

Brrr,

Jézusom!

Ég a torkom, fáj a fejem,

nem találom, hol a helyem,

forog velem a szoba,

miért voltam oly ostoba,

túladagoltam a „gyógyszert”,

kereshetem a módszert,

mit tegyek, hogy ne zúgjon a fejem,

a gyomromat is helyre tegyem,

kopp, mindennek neki megyek,

innom kéne egy kis tejet,

de attól még betegebb leszek,

akkor kutyaharapást szőrivel,

iszom egy stampedlivel,

…ez jólesett,

a szoba is lefékezett,

a gyomrom sem remeg.

Fogadom:

ilyet többet nem teszek,

pálinkát magamhoz,

csak mértékkel veszek.

2015-04-19

Tiszakécske