Furcsa érzés

 

Furcsa érzés

Írta: Királdi-Kovács István

.

Nézlek, csendes mélabúval,

Ki vagy te tulajdonképpen,

Oly ismerős, mégis idegen,

vagy idegen, akit ismerek?

.

Egy csillogó, meleg, barna szem,

egy nem kihívó, de kedves mosoly.

Mikor nem vagy, hol rejtezel?

Szívemet, elmémet miért loptad el?

.

Kérdések-kérdések és senki nem felel,

nem szerető, mégis övé minden figyelem,

nem hagy nyugodni, ül a lelkemen,

mosolyog, ahogy egy múzsának kell.

.

Míg kedvesem pihen, öleli az ágy,

elmém viszi a megfoghatatlan vágy.

Csillagokra nézek, sóhajom száll,

s legbelül furcsa érzés motoszkál.

.

Szavak méltatlan összevisszasága,

rendetlenül körbe-körbejárva,

kapcsolódási pontokat keresnek,

majd mint a rostán kiperegnek.

.

Ki vagy te? Te ismerős idegen,

Te, aki nem hagysz hidegen,

meleg, barna szem, kedves mosoly,

téged képbe zártak, mégis én vagyok fogoly.

.

2023. 05. 31.

Tiszakécske.

Elaggott utcalányhoz

 

Elaggott utcalányhoz

Írta: Királdi-Kovács István

.

Várod a megfelelőt, a tökéleteset,

ki tudja mióta, ülsz itt. Ez nagy baleset,

Pechedre nem jár itt vonat, sem busz,

ha gyalog mész, talán messzebbre jutsz.

Látom madarak sem jártak erre,

csontjaidat sem hordták a vadak szerte.

.

Most itt vagyok, itt vagyok én babám,

de hiába vártál régóta reám,

mert az a nő, ki oly butácska,

hogy kiül a reménytelenre várva,

az nálam nem üti meg a szintet,

nézz tükörbe, miért nincs rád kereslet.

.

Én is vágytam a tökéletes nőre,

aztán kirázott a hideg tőle,

hát leültem szemben magammal,

alkudoztam, hol vidáman, hol haraggal,

szomorú lett a nóta vége,

beláttam nem vagyok tökéletes én se.

.

Akkor meg minek a flanc?

Ne legyen tökéletes, sem ribanc,

ki az utcán lopja a napot,

az velem soha nem lát majd papot,

azt én oltár elé nem viszem,

ennyire még nem ment el az én eszem.

.

2023. 05. 28.

Tiszakécske.

Rutin

 

Rutin

Írta: Királdi-Kovács István

.

Ébredés, hajnali szerelem. Nem dobott fel, még bódult vagy, talán csipás, minden esetre a szemed alig nyílik ki. Tapogatódzás, kezed megleli a keresett tárgyat. Sima, hideg, de füle van, nagyot sóhajtva felülsz, s akkorát kortyolsz a hideg fekete léből, hogy hangjára a szomszédban is felébrednek. Nyikorogva megmozdulnak a kerekek a fejedben, magadhoz veszel még egy nagy kortyot, melytől kiürül a bögréd, és kicsit kacsázva, kócos fejed simogatva elindulsz a konyhafelé. Még kicsit homályosan látsz, de megtalálod a kotyogót, a kávét és felteszel egy friss adagot, de már kettőtöknek. Birtokba veszed a fürdőszobát, a zuhany alatt megkönnyebbülve élénkebb leszel, s végül egy hideg, lemosó spriccel, teljesen magadhoz téríted magad. Addigra éppen az utolsókat hörögve köpi magából a kávéfőződ a fekete italt. Most már forrón, cukor nélkül szürcsölöd az első nyeleteket, majd körülbelül felénél járva ledöntöd az egészet, mert máris késében vagy.

.

A munkában pedig azon tipródsz, hogy ki mondta először, hogy szerelem nélkül nem lehet élni? A nélkül lehet, sőt ha néha elmarad az nem olyan kellemetlen, mintha a kávé és a cigaretta maradna el. De ha a lapleíró fiatal hölgy elmegy előtted, finom parfümfelhőt vonva magután, erősen elgondolkodol azon, melyiket is választanád. De mivel a hölgynél esélyed nincs így töprengésed is teljesen alaptalan. Marad a kávé, és cigaretta, mint az életed sava-borsa, és ezt veheted szó szerint is, mert az időnként jelentkező hajnali savtúltengésed oka is, a hajnali, éhgyomori kávézásban, dohányzásban keresendő.

.

Változtass a rutinodon!

.

2023. 05. 23.

Tiszakécske.

Mit ér az élet szerelem nélkül

 

Írta: Királdi-Kovács István

Magyarország

.

Téma: Mit ér az élet szerelem nélkül

.

.Az ember úgy születik, hogy kódolva van a génjeiben valami féle szeretet hajlam. Amely első sorban ember társai, de természetesen más, élő és élettelen környezetre is kiterjedhet, sőt ki is terjed, hiszen szeretjük az állatokat, a természetet, az irodalmat, és a képző, alkotó művészteket.

.

De a szerelem az teljesen más! A szerelem, valaki, vagy valami iránt, az egy villámcsapásként is jöhet, de hosszabb távon is kialakulhat. Ami villámként éri az embert azon nincs mit magyarázni, lehet isteni beavatkozás mely az egymásnak rendelt embereket egymásfelé vezeti. A másik dolog, a megismerésből adódik, lassan alakul ki, egy hosszabb, pl: munkahelyi, barátikörrel való találkozások alkalmával érlelődik, érlelődhet egy mély kapcsolattá, életre szóló szerelemmé.

.

A szerelem az egy olyan magasztos, fennkölt érzés, melyet már rengeteg költő, író ember megpróbált meghatározni, de az szinte lehetetlen. Egyszerűen nem lehet leírni. Sokan ma is írunk róla, de ha belemélyedünk az elemzésekbe, rájövünk, hogy közhelyesen tudjuk csak kifejezni az érzelmeinket.

.

Írunk a Holdról, csillagokról, illatokról, virágokról a versekben, elcsépelt szavakkal. Említünk csókot, ölelést, mert ez a mindennapunk. Esti séta, csillagnézés, mezei virágok között, hosszúra nyúlt csókok, ölelések.

.

Talán egy igazán érvényes kifejezés van rá, ha már beszélni kell róla, akkor a veled, holtomiglan, holtodiglan.

.

Mit ér az élet szerelem nélkül? Mit ér az étel, só, bors nélkül. hiszen a szerelem az élet sava-borsa, mely nélkül lehet élni, csak nem érdemes.

.

2023. 05. 23.

Tiszakécske

A szeretet hiánya

 c 

A szeretet hiánya

Írta: Királdi-Kovács István

.

Nem biztos, hogy a szeretet hiányát csak akkor érzed, ha már szerettek. Mert szerethetnek bárhogy, ha az nem elégíti ki a szeretet személy igényeit, akkor ő úgy fogja érezni, hogy nem szeretik. Szerethetlek, írhatok neked bármilyen szépeket, és bizonygathatom mennyire, küldhetek virágokat futárral, de ha nem tudjuk, megfogni egymás kezét, vagy nem érzed a megnyugtató simogatásokat, öleléseket, akkor azok szavak. Szavak, amelyek jólesnek, megsimogatják a lelkedet, de nem nyújtják azt, amire vágysz, és vágyunk mindannyian. Ezért keserű ez a világ. Többet szeretnénk, mint amennyiben részünk van, és ezt kizárólag az emberi kapcsolatokra, a barátságokra vetítve értem, ebben az értelemben az anyagi lehetőségek nem jönnek szóba. Ez, már gyermekkorban is előjön, gondolj arra, hogy van egy mintacsalád, ahol imádja mind a két szülő a gyermeket, mindent meg kap az a gyermek, mégis időnként, úgy mászik főleg az anyja nyakába, hogy szinte megfojtja, annyira szorítja, alig lehet lefejteni a kis kezét, mert ő szeret, és többet akar. Valami nem kerek nála, valamit nem eléggé érez, valami több kell neki. Ezt így hat a tudatunkra. Pont ilyenek vagyunk mi is felnőttek. Már benne vagyok én is a korban, de sokszor hiányzik valami. Valami más, mint ami van, több mint, amit kapok, de ha visszagondolok az ifjúságomra, felteszem a kérdést, annak idején adtam én eleget? Szüleim, rokonaim, barátaim, megkapták tőlem azt, amit vártak? Azt, amit most én elvárok, vagy adni tudok? Pedig szerettem őket, és most is szeretem a barátaimat, csak nem vagyok az a nyakban lógós típus.

.

2023. 03. 23.

Tiszakécske.

Az éj titkai

 

Az éj titkai

Írta: Királdi-Kovács István

.

Alkonyodik,

A látóhatár szélén Nap karéja lángol,

párafelhőt lehel a tó vize,

egy csónak lassan ringva táncol.

.

A fák között néhány madár,

még kiált egy jó éjt,

mielőtt elcsendesül,

fészkén  szenderegve.

.

Halak sem csobbannak,

mint tükör, sima a tó vize,

ahogy mélyül az éj sötétje,

egyre élénkebb a csillagok fénye.

.

Pár andalog, összebújva,

néha egy-egy szót halkan súgva,

kicsit összefonódni meg-megállnak,

a szerelem szárnyain tovaszállnak.

.

Az égen millió ezüstfény szégyellősen villan,

a lombok alatt Szentjánosbogár csillan,

szerelmes suttogás a lomb alatt,

mi titoknak indult, az is maradt.

.

2023. 05. 13.

Tiszakécske.

Itt vagyok

 

Itt vagyok…

Írta: Királdi-Kovács István

.

Itt vagyok, ma még itt.

De holnap? Lesz e még holnap?

A bizonytalanság megrendít.

.

Senki vagyok, talán attól is kevesebb,

nem látsz a fejembe, lelkembe,

mit firkálok össze, így nem értheted.

.

Nem vagyok költő, csak olykor írogatok,

ha, nem férnek el fejemben a szavak,

valahogy kicsordulnak belőle a gondolatok.

.

Keresztül kasul összeírok egy papírlapot,

mert sokszor nem tudom, mi jár a fejemben,

csak remélem, némi firkánál mégis többet adok.

.

Ma még itt vagy, én is itt vagyok,

a tegnap elmúlt, nem érdekel,

keressük, hogy tehetnénk jobbá a holnapot.

.

Itt vagyok, ma még itt.

De holnap? Lesz e még holnap?

A bizonytalanság megrendít.

.

2023. 05. 11.

Tiszakécske.

Megyünk tovább

 

Megyünk tovább

Írta: Királdi-Kovács István

.

Szántatlan földön gaz terem,

idegen búzától keserű kenyerem,

jóltermő földeket ingyen adnak oda,

magyar ember sorsa, itthon mostoha.

.

Nem számít, megyünk tovább.

.

Üres istállóban sem pók, sem denevér nem lakik,

elhagyott tanyákon az enyészet ül tort, lakmározik,

hegyen tarra vágott erdők csúf csonkjai merednek,

pedig valaha éltek itt boldog, dolgos emberek.

.

Nem számít, megyünk tovább.

.

Más tájon, lánctalpon dübörög a halál,

mi útjába kerül, mindent felzabál,

repülőgép hasában bomba terhet cipel,

a lakosságot otthonokból így űzi el.

.

Nem számít, megyünk tovább.

.

Emberek diktátori hajlamokkal uralkodnak,

törvénytelen törvények erejével odasóznak,

Ki tud, mert élni akar, messzire menekül,

ki marad, a közöny mocsarában elmerül.

.

Nem számit, megyünk tovább.

.

Szeretett hazánkban élni mikor fogunk?

Nemzetet felemelni hogyan tudunk?

Ha mindig csak legyintve megyünk tovább,

mondd, mit kapnak tőlünk az unokák?

.

Nem számít, megyünk tovább.

.

2023. 05. 09.

Tiszakécske.

Dombok ölén

 

Dombok ölén

Írta: Királdi-Kovács István

.

Meredek, és lankás oldalú dombok, hegyek,

rajtuk itt-ott tölgy, fenyő, és bükkfa liget,

csipke, kökény, galagonya, és szederbokor,

színes vadvirágok sokaságából egy-egy csokor.

.

A dombok ölelésében horgásztó tükre csillog,

parton a fák árnyékában ezernyi kunyhó pillog,

horgásztanyák, bányász, gyárimunkás nyaralója,

két lépés a víz, és repülhet a készség be a tóba.

.

S ki szereti az erdőt, a fákat, sétát tehet a dombon,

hogy a halhoz, vadgyümölcsöt, gombát hozzon,

asztaldíszül, tarka virágokból köthet egy csokrot,

kipróbálhatod sikerül e belőlük koszorút fonnod.

.

Est időben apró tüzek lángja lobog,

felette a nyárson, hal, és szalonna is forog,

zsírja csurran ennek, annak, keletje van a jófalatnak,

jó falathoz, jó bor dukál, és utána nóta is jár.

.

A domboldalon esti séta, lágyszellő és csillagok,

a levegőben kavarognak mindenféle illatok.

A vízről vékony párafelhő nyújtózik a dombra,

mintha lány hajára menyasszonyi fátylat vonna.

.

Elcsendesedik minden, elhamvad az utolsó parázs,

sötétbe borul minden apró épület, pici lakás,

a tó is pihen, alig ringat fodrot, a nád zizeg néha,

mikor éjjeli hangversenyt tart néhány tavi béka.

.

2023. 05. 03.

Tiszakécske.

 

Fotó: Pémerné Kassakürti Ágnes