Nőnapi elmélkedés

 

Nőnapi elmélkedés

Írta: Királdi-Kovács István

.

A szó: NŐ, kinek mit jelen nem tudom,

nekem van róluk sok, szép gondolatom.

Tisztelet, és szeretet övezi a fogalmat,

benne a folyamatos jövő, új élet foganhat.

.

Mint a Földanya, mikor tavasszal életet ad,

a virág kelyhe, minek mélyén ott ring a mag,

amelyből másik élet, egy gyümölcs fakad,

mit gondoz, ápol, nevel, míg el nem szakad.

.

És mit jelenthet a Nő, amikor testet ölt?

Gyötrelmet, szenvedélyt, mi mégis fennkölt,

mert semmivé lesz a kín, s minden fájdalom,

ha két karja ölelőn zár össze a hátamon.

.

Ha fejem kebelén, vagy ölében pihen,

elmúlik minden, nem fáj semmi sem.

Démon, és angyal, farkas és bárány,

ugyan mi foghatna ki Isten lányán.

.

Az Úr, tréfás, őt teremtette saját képére,

neki adta tulajdonságait egész életére,

tűr, szolgál, őrzi a lángot, nem uralkodik feletted,

de mindig ott van hol körülötted, hol melletted.

.

Sok fellengzős férfi azt hiszi övé a világ,

de mit tenne, ha egy Nő nem figyelne rá,

A mag sosem kerülhetne termőföldbe,

csak a világ hamujába.

.

2023. 03. 08.

Tiszakécske.