Mielőtt becsukod a kezed

 

Mielőtt becsukod a kezed

Írta: Királdi-Kovács István

.

Szavakat keresünk az irodalomban,

Barátságot, e Föld nevű birodalomban.

Ne rázz öklöt, legyél elnéző, kardot se ránts,

Fogadd el, ki mást gondol, legyél toleráns.

.

Mindannyian nyugalmat szeretnénk,

De ránk rúgják az ajtót, nincs szerencsénk.

Nyíltan gyaláz vallást, könyvet lobbant lángra,

Mely az egész világot hozza dühöngő lázba.

.

Szentkönyvet, nemzet zászlaját égetni, gyalázat,

Hová lett a tisztelet, a másik nép iránti alázat.

Csupán egy balga ember tette, kit felelősség terhel,

Kérlek, ne gurulj be, egy őrült hiába is hergel.

.

Tudod, a harag mérgez, rossz tanácsot ad,

S ha izzik a harc heve, sokakat magával ragad.

Nem a nép a hibás, csak egy sértődött ember,

Ellene pedig, a törvény legyen a fegyver.

.

Ítélni nem a mi dolgunk, ki hitben él tudja,

Isten a legfőbb bíró, övé az ítélet joga,

Mindegy hogyan hívod Istenedet,

Hajtsd le fejed előtte, bízd rá az ítéletet.

.

Mielőtt becsukod a kezedet, öklödet rázni,

Nézz mélyen a tenyeredbe,

a kézfogást, a simogatást is ott fogod találni.

.

2023. 07. 02.

Tiszakécske.