Ebéd a szérűn

Ebéd a szérűn

Írta: Királdi-Kovács István

 

Szénagyűjtés járta a kaszálóréten,

s a nap delet mutatott az égen,

elfogyasztani szerény kis ebédem.

letelepedtem egy boglya tövében.

 

Kopottas iszákom puha kenyeret rejt,

mellette hagyma, szalonna, darabka kolbász hevert,

bicska nyílott vágta a puha kenyeret,

rá, szalonnát, kolbászt, s hagyma szeletet.

 

Egy bekötött csuporban aludttej fehérlett,

s kenyérhéj kanállal megettem az egészet,

jóllakottan, fel frissülve, új erőre kaptam,

nem is voltam tétlen a hátralévő napban.

 

Serényen járt kezemben a háromágú villa,

boglyákba gyűlt a finomillatú széna,

örült a lelkem, a télitakarmánynak,

nem kell nélkülözni semmilyen jószágnak.

 

Így pihen a boglya néhány napot,

s mikor a kocsi vendégoldalt kapott,

felrakjuk majd jó magas kazalba,

úgy kerül haza, a tanyaudvarba.

 

Alkonyatkor végig néztem a réten,

elvolt végezve minden, ahogy elképzeltem,

kalapot emelve adtam hálát érte,

hogy a jó Isten ezt is megsegélte.

 

2022. 08. 16.

Tiszakécske.

 

     Kép: Ősz Zoltán