Buja vágyak kőbe vésve

 

Buja vágyak kőbe vésve

Írta: Királdi-Kovács István

.

Testbeszéd, néma mondatok,

Merev tekintet, kőbezárt sóhajok,

Anatómiát erősen feszítő a vágy,

A mozdulat időtlen, mégis lágy.

.

Feszülnek az izmos testek,

Érzelmektől fűtve egymásnak estek,

Ám a lepel még nem hullt le egészen,

Takarva, titkolva minden szemérem.

.

A mozdulat, a beteljesülés megáll,

A kő mindent időtlen időkre bezár,

És mégis, jaj, micsoda ármány,

Mindent elárul e gyönyörű márvány.

.

2024. 02. 14.

Tiszakécske.

Kép: Ruperto Banterle