AlexandriaiSzent Katalin

Alexandriai Szent Katalin

Írta: Kovács István

Szüleinek kis leánya,

Isten csodás adománya,

Fölserdülve megkeresztelkedett,

Jézusunknak jegyese lett.

            ***

Maxentius császár halállal fenyegeti,

Ki a bálványokat nem tiszteli.

De Katalin elé lépve,

Keresztet vet, így utalva a hitére.

A bálványoknak nem áldozott,

De ötven bölccsel tanácskozott.

Ötven bölcsek, érvek előtt meghajolnak,

Amiért is máglyán halnak.

Katalinnak vigasz szava kíséret a tűzhalálba,

Tűz a keresztséget pótolja,

Az öröklétet úgy adja.

A császár trónust, szobrot kínál,

De célt nem ér Katalinnál.

Ezért ólmos ostorral vereti,

Börtön mélyére vetteti.

Ám Katalin pince mélyén hitet térít,

Kétszáz katonát hitébe magával vitt.

Maxentius rettenetes nagy dühébe,

Kínhalált mond ki a fejére.

Angyalok a halálból kimentik,

Kínzóeszközt összetörik.

A császárnő is rémültébe,

Megtér Katalin hitébe.

S ez bele is kerül az ő fejébe.

Császárné és kétszáz katona,

Hitükért fejük együtt hull a porba.

Katalint is vesztőhelyre viteti,

Hogy ott a fejét leütteti.

S Katalin a vesztőhelyen Urát kér

Ki Krisztus szeretetében emlékezik róla,

Bőséget lásson, egészséget nyerjen,

Része legyen minden földi jóban.

Egészséges gyermeke szülessenek,

Testrészei ne vesszenek.

Midőn imája meghallgattatott,

Hóhérkardtól feje porba hullott.

Ám testéből vér helyett,

Láttak folyni csak tejet.

Testét az angyalok elvitték,

Sínai-hegyre temették.

Alexandriai Katalin, Jézus jegyese,

A tizennégy segítő szent egyike.

2014-09-18.

Tiszakécske.