Szén úr

Szén úr

Írta: Kovács L István

Senki semmit nem tudhat felőle,

nincsen barátja, nincs ismerőse.

Egy verőfényes májusi napon,

csak úgy fölbukkant egy papírlapon.

Kalapját hiún szemére húzva,

cigaretta füstjét gőgösen fújja.

Tartása mereven tartózkodó,

tekintete hideg, parancsoló.

Arcéle, szeme, mint nemes acél,

határozott tudja mi is a cél.

De, ahogy a cigarettáért nyúl,

ahogy ollót formál az, a két új.

Mint ha szándékát váltaná tetté,

hogy a világot így vágná ketté.

Csak nézem gyermeki áhítattal,

mit tehet a szén egy papírlappal.

Szén úr nem érdeklődik irántam,

nem törődik vele én mit láttam.

Legyen az csak az én saját bajom,

nekem jobb, ha szépen békén hagyom.

Elég vonszolni saját keresztem,

nem kell, hogy másét vállamra vegyem.

Csak nyugodtan vegyem a kalapom,

Ő jól érzi magát a papíron.

2018. május 10.

Tiszakécske

Kép: Kivés Ilona