Esőt

Esőt

Írta: Kovács L István

Esőt kérek, óh, természet,

lágyat, csendesen áztatót,

szomjat oltani erdőn, mezőn,

szántott föld méhében búvó

új élet magvának  kikeléshez erőt.

Esőt kérek, lemosni a port,

könnyíteni a nehéz levegőt,

a mederben patak fusson újra,

ne érjen térdig benne a dudva,

fusson kövek között csacsogva.

Nézd a Duna, s Tisza szinte csak patak,

hol van a szélesen futó ezüst szalag,

a folyó, mi hajót hordott a hátán,

itt-ott már oly kicsiny,

ki átkel rajta sár sem lesz a lábán.

Esőt kérek, csendeset,

nem baj, ha napokig tart,

nem kell pusztító zivatar,

csak annyi, mi az élethez kell,

mert minden, mindenki élni akar.

2018. október 27.

Tiszakécske