Advent van újra
Írta: Kovács L István
Advent
van újra,
s
én felnézek az úrra,
kérdezem,
hová e nagy sietség,
miért
telik ily gyorsan évre – év?
Igazán
még nem is tudtunk élni,
kebeledre
máris vissza kell térni?
A
várakozás nem erről szól, Jó uram,
Te
jössz el, s együtt élünk boldogan.
Az
évek csak rakódnak a vállra,
van
még kinek bírja a háta.
De
egyre több, ki remeg a súly alatt,
bár
igyekezett, valahol mégis elmaradt.
Nevedben
szív vért a kufár,
ki
kereszténynek vallja magát.
Szemezget,
megmondja ki a keresztény,
kit
érjen Mária ölében az üdvözlégy.
Advent
van újra,
s
én felnézek az úrra,
Jó
uram, meddig még, kérdezem,
s
feléd nyújtom két kezem.
Feléd
nyújtom két kezem,
Könyörgök,
de nem magamért teszem.
Hiszen
tiedhez képest az enyém semmiség,
de
miért a bűnteleneké a büntetés?
Nézd,
mennyi bűnös ki ujjal mutatva vádol,
sokat
mélybe taszít, s nem emel fel a sárból.
Advent
van újra,
kérdőn,
várakozva nézek az úrra.
2021.
11. 29.
Tiszakécske.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése