Fellépés
előtt
Írta:
Kovács István
Utolsó
simítás fellépés előtt,
még,
szorosabbra húzom a cipőt,
igazítok
kicsit a lelkemen,
izgalmat
senki észre ne vegyen,
még
egy pár lépés, kecses mozdulat,
jól
bemelegítem az izmokat.
Behangolva
várja a zenekar,
hogy
mesterpálcát emeljen egy kar,
egy
halk kopogás, figyelmet kéri,
elkészült
mindenki, szemmel kérdi.
És
belendül a karmester keze,
indul
a függöny, csendül a zene.
Reflektorok
ontják fényüket,
és
én a színpad fölött lebegek,
zene
ritmusa emel és ledob,
lassú léptű
táncban körbeforog,
majd
fölcsap, mint a láng s velem lobog,
s
ahogy fölcsapott kialszik a tűz,
elhalt
a zene, nincsenek fények,
de
holnap lesznek új fellépések.
És
mindig lesz utolsó simítás,
fellépés
előtt.
2015-09-06
Tiszakécske.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése