Ingyen van?

 

Ingyen van?

Írta: Királdi-Kovács István

 

Azt hittem a halál ingyen van, az élet túl drága,

a befektetett energiát, viszont, senki nem látja.

De a halálnak is meg van a maga ára,

főleg ha lánctalp nyikorgás, a muzsikája.

 

Épületrobaj, ahogy földre fekszik, tátong sebe,

sírás, jajszó, már nem hat meg senkit se.

Gyermek kezében éppen búgúcsiga pörgött,

mikor lőtt a tank, anya a konyhában főzött.

 

Azt hittem a halál ingyen van, az élet túl drága,

éppen most fizet a jövő nemzedék a pénztárba.

Tankok, repülők zúgnak, torkukból ömlik a halál,

s ha elül a por, s marad utókor, vajon mit talál?

 

A közöny széttárja kezét: mi közöm hozzá?

hangoskodók, akik ezt, mások azt vádolják,

míg egy, csak egy ember fenyeget, lendíti a kaszát,

közben, új háborútól retteg az egész világ.

 

Azt hittem a halál ingyen van, az élet túl drága,

de az emberi életnek nincsen értéke, sem ára,

a nép, az Isten adta nép, feláldozható, hullhat a vére,

majd az utókor, hálát ad, hogy a hazáját védte.

 

És a bűnösök paloták mélyén biztonságban élnek,

számát sem tudják a rengeteg pénznek,

feledékeny a nép, s fordulhat úgy a kocka,

hogy vissza kerülhet még a hatalomba.

 

2022. 03. 24.

Tiszakécske.