Böffen a föld

 

Böffen a Föld

Írta: Királdi-Kovács István

.

Böffen a Föld, gőzt, gázt, füstöt, tüzet lövell,

Szikra pattan ég az erdő láng nyúlik magasra fel,

Új hegyek nőnek, ember gyártotta sok szemét,

Vastag, kormos nehéz, gumi, és műanyag ég.

.

Szén dioxid száll a magas térbe, lyukad az ózon,

Örömmel védekeznék, de vajon milyen módon?

Kiégnek mezők, lábon száradnak ültetett fák,

Óvnák a földet, vizet, levegőt, de mi vagyunk a rák.

.

Óriáshajó úszik hasában borzalmas a teher,

Több ezer hordó, tele halálos méreggel.

Lúg, sav, nehézfém, ki tudja milyen vegyszer,

Pusztul az élővíz, haldoklik folyó és tenger.

.

Hol sosem volt oda most sivatag pora száll,

Titkos bányák mélyéről fertőz az atomsugár,

Esszük, isszuk, mindazt mi szennyezett,

Mégis, hogy éljünk egészségesen, emberek?

.

S ki szót emel, tüntet, bátor és tenni mer,

Az bűnös, annak törvény előtt felelni kell,

Mert nagyúr a pénz, a gazdagé a hatalom,

Ellenem fordítja a törvényt, a saját haragom.

.

Papírzacskót vennék, de nincs, csak műanyag,

Ruhát keresek, lenből, gyapotból, nincs csak műanyag,

Intelligenciát keresek, az is mesterséges, műanyag,

Már minden mű, én valódi vagyok, de közöttük salak.

.

2024. 05. 03.

Tiszakécske.