Ebéd vers
Írta: Kovács
István
Bogrács áll
az udvaron,
az emberek kíváncsiak,
nagyon
vajon mi
lesz ma ebédre,
mit eszik a
házam népe.
Nem nagy titok elárulom,
sertésnek a
csülke- körme,
ráadásnak
füle- orra,
hogy sűrűbb
legyen,
egy kis
pacal forma.
Bogrács mélyén,
akác tűzön,
hagyni, hogy
lassan főjön,
óvatosan rotyogtatva,
néha-néha
kavargatni,
egyszer,
kétszer megkóstolni,
Készen is
lett harangszóra,
szól a déli
levesnóta,
kiszedjük a
tányérokba,
asztal körül
nagy az öröm,
finom lett a
csülkös köröm.
2015-04-11
Tiszakécske
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése