Változtass
a szavaidon!
Írta: Kovács István
Valami benned maradt,
akár egy tüske, a köröm alatt,
valamit nem mondtál el,
mit nehezen viselsz a lelkeddel,
fénytelen, vak szemekkel
gyötörve talál rád minden reggel,
már a kávéd sem dob fel,
nem tudod, mit kezdj az életeddel.
Valami benned maradt,
mert a betűk összevissza állnak,
értelmet nem találnak,
más sorrendbe kéne őket rakni,
új szavakat alkotni,
a mondat új, más értelmet kapjon,
másban is megragadjon,
több legyen, mint összevissza betűk.
Valami benned maradt,
mit másoknak akartál mondani,
hogy nem látod a napot,
milyen szép, ez neked nem adatott,
s jött, ki segített neked,
angyal, ki hozzád leereszkedett,
a szó értelmét adta,
hogy betűidet sorrendbe rakta.
Szívedben öröm és hála,
van, ki lehajol, úgy segít, mintha
semmit nem csinált volna,
ha ez lenne természetes dolga,
még a nevét sem mondta,
hogy elrebeghesd imádba fonva,
így, hálát adsz Istennek,
mégis vannak önzetlen emberek.
Írta: Kovács István
Valami benned maradt,
akár egy tüske, a köröm alatt,
valamit nem mondtál el,
mit nehezen viselsz a lelkeddel,
fénytelen, vak szemekkel
gyötörve talál rád minden reggel,
már a kávéd sem dob fel,
nem tudod, mit kezdj az életeddel.
Valami benned maradt,
mert a betűk összevissza állnak,
értelmet nem találnak,
más sorrendbe kéne őket rakni,
új szavakat alkotni,
a mondat új, más értelmet kapjon,
másban is megragadjon,
több legyen, mint összevissza betűk.
Valami benned maradt,
mit másoknak akartál mondani,
hogy nem látod a napot,
milyen szép, ez neked nem adatott,
s jött, ki segített neked,
angyal, ki hozzád leereszkedett,
a szó értelmét adta,
hogy betűidet sorrendbe rakta.
Szívedben öröm és hála,
van, ki lehajol, úgy segít, mintha
semmit nem csinált volna,
ha ez lenne természetes dolga,
még a nevét sem mondta,
hogy elrebeghesd imádba fonva,
így, hálát adsz Istennek,
mégis vannak önzetlen emberek.
2015-08-10
Tiszakécske.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése