Jegyzet Brüsszel margójára
Írta: Kovács István
Van itt egy ember, ki magas titulussal bír,
önkényuralmára törvényeket ír.
S mikor kormányára a kritikát mondják,
értetlenül áll, hogy Magyarországot szidják.
Nem érti, a vélemények neki szólnak,
őt találják már nagyon fárasztónak.
Nem az országgal van bajuk,
az ő személyének szól a jajuk.
Mint Don Quijote, vívja szélmalomharcát,
fölveszi vigyorgó, cinikus arcát,
visszautasít minden javaslatot, észérvet,
s bevezetne mindenféle rémséget,
hogy hatalmát erősítse.
Tán a bölcs mondást sem ismeri,
„ahonnan eszünk,
oda piszkot nem teszünk”.
Rá kéne végre jönni, ha az ajtón kitesznek,
bizony ablakon vissza nem vesznek.
Nem lesz hova tartani a markát,
ha orra előtt bezárják a kasszát.
Nem fogja föl sehogy a balga,
hogy itthon is gyengül már hatalma.
Félelemre országot nem építhet senki sem,
mert ki nem maradna, de nem tud menni sem,
bátorságát összeszedi,
és a zsarnokságot kiikszeli.
2015-05-20
Tiszakécske
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése