Hajnali séta
Írta: Kovács L. István
Pironkodva
kél a hajnal,
oldja
az éj titkos vágyait,
a tóparti
nád viszi tovább,
susogva
halkan sóhajait.
Madarak
kelnek rejtekükből,
hangoskodva
szállnak tova,
csak
apró közjáték,
nem
zavarnak gondolataimba.
De a
víztükör csendes,
hallgat,
mint az öreg bölcsek,
mégis
többet mond e némaság,
mert tőled jött a néma üzenet.
2016.
július 6.
Tiszakécske
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése