Csak
egy álom
Írta: Kovács L István
Rég
láttalak, az éjjel álmodtam rólad.
Nem
sokat beszéltünk, csak sétáltunk,
egymás mellett,
néha összemosolyogva,
egybefont
ujjainkat enyhén megszorítva,
jeleztük
a mély érzelmek kimondhatatlanságát.
Átöleltem
vállad …,
A kép
megszakadt.
Fordultam
egyet, új kép jött,
Állsz a
parton mosolyogva, széttárt karral,
mögötted
lágyan fodrozódik, csillog a víz,
az
alkonyi szél hajadba túr és ragyog az arcod,
mint,
ki felhőtlenül és nagyon boldog.
Oly
hívogató mégis elérhetetlenül távoli.
Azért jólesik legalább álmodni.
Mint
függöny nyílt szét az éj, résén belesett a hajnal,
de a
kép itt maradt őrzésre, tiszta gondolattal.
2017.
április 14.
Tiszakécske
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése