Gyógyító fény
Írta: Kovács L István
Farkas
vonyít a holdvilágra,
hangja
belemar az éjszakába,
felüvölti
az éji csendet,
mind,
ki hallja egyre reszket.
Magány sír az éjszakába,
hunyt
szemére nem jön álma,
arcot
fürkész a végtelenbe’,
felé
nyúl, hogy megérintse…
Már nem
vágyja az éjszakát,
furcsa
látomások otthonát,
testét,
lelkét meggyötörte,
szívet
tépő szenvedése.
De
gyógyítón dereng a hajnal,
fájdalmat
enyhít, fény cafattal.
2017.
április 5.
Tiszakécske
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése