Ifjú
kori emlék
Írta: Kovács L István
Eljön
az idő, mikor minden ifjú legény,
muszájból,
de inasnak áll szegény.
Tanul
serényen, asztalosnak készül,
a
mester kegyetlen, ő majd belehal végül.
Udvari
munkához kemény az Isten hidege,
kékül is
már szegénynek mindene.
Fiatal
még, hogy megvegye a fagyhalál,
de, ha
vitázik a mester előtt meg nem áll.
Lacza
Bálint uramban segítője akad,
megtanítja,
mondj nemet, ne hagyd magad.
Ügyes
fiú a mesterséget tanulja szépen,
közben
portrékat fest szabad idejében.
Jó képű
ifjú, már serken a bajsza,
a
fehérnép szeme hamar megakad rajta.
Étellel,
itallal versengve traktálják,
és a
női bájakat tőle nem sajnálják.
Szívesen
állnak, ülnek modellt neki,
pózolnak,
ahogy a mester rendeli.
Éjszaka
keveset pihen, ecset van kezében,
ásítozva
ugyan, de dolgozik keményen.
2017.
december 8.
Tiszakécske
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése