Kapocs
Írta: Kovács L István
Míg fogod kezem,
míg fogom kezed,
nem kérek mást, többet
csak, mit én adhatok neked.
Fogadj el, bátoríts, szeress,
bízz bennem, vezess,
nyisd meg az ajtót,
engedj közel magadhoz.
Nem ígérek csillagot,
sem más égi tüneményt,
elfogadlak, mint ajándékot,
Isteni küldeményt.
Tisztellek, hű leszek,
gondoskodom róla,
hogy otthonunk legyen
a nyugalmi zóna.
Mindig úgy fogd meg kezem,
tenyeredet tenyerembe téve,
ujjainkat összefonva,
mintha törhetetlen kapocs volna.
2017. december 17.
Tiszakécske
Kép: Hainrichffy Kata
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése