2017. december 6., szerda

Morzsolás



Morzsolás
Írta: Kovács L István

Törökbúza, kukorica, tengeri,
mindenki másként ismeri.
Csöves, morzsolt, lófogú,
piros, sárga, apró szemű,
lemorzsolni nem egyszerű.
Szükség van pár fontos kellékre,
szép, hosszú téli estékre,
anekdoták, mesék sorára,
hasas hordó, tüzes borára.
Hogy ne feledjem, kell még:
vessző kosárban kukorica, csövesen,
szakajtó, mibe a szem peregjen.
Ülünk háromlábú kis széken,
szánk is, kezünk is jár serényen,
nem spórolunk a beszéden.
Bőven ömlik a vicc, anekdota,
mosoly, kacaj, és hahota.
Közben peregtek a sárga magok,
toronnyá lesznek csutka halmok.
Néha, belekóstoltam a boromba,
hogy a por ne üljön a torkomra.
Észre sem vettük üres a kosár,
eltelt az est, az óra későre jár,
megszökött a vacsoraidő,
jöhet az ágy, az éji pihenő.

2017. december 6.
Tiszakécske

Kép: Web.  


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése