Őszi
szerelem
Írta: Kovács L István
Már régen behavazódott fejünk,
azért, kissé parázslik még szívünk,
apró fuvallat és lángra lobban,
vagy, mint viharban a nád beleroppan.
Téves lángolás, Karácsonyi Tavasz,
miért emészt, nem vagyunk már kamasz.
Ősz fejjel (ha menne), bölcsnek kéne lenni,
de ha jön a fuvallat, mit lehetne tenni.
Jön vakon mindegy Ősz, vagy Tavasz,
tisztes korú, vagy hebrencs kamasz,
mellbe vág, szívet tép, sebet szakít,
tisztánlátást zavar, köddel vakít.
De, csak jöjjön, csak jöjjön!
2017. december 29.
Tiszakécske
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése