Putnok - Királd - Eger vasút

 

Putnok- Királd-Eger vasút

Írta: Kovács L István

 

Romos állomás, sehová tartó sínek,

még állják az időt, de már minek?

Messze futott egykor, szép tájakon járt,

Putnoktól, Egerig néha meg-megállt,

Hegyen-völgyön pöfögött,

az utas a tájban gyönyörködött.

 

Rég utaztam rajta, lehúztam az ablakot,

kihajolva néztem az erdőt, patakot,

itt-ott érintettem egy ágat, oly közel hajolt,

a kis vonat alattuk, közöttük zakatolt.

Voltak utasok, iskolások, munkások, turisták,

okos emberek egy vonallal áthúzták. 

 

Tán sosem volt értelem,

a semmibe fut életünk,

mint vonat nélküli sínek,

melyek nem találkoznak,

mert nincs az a végtelen,

hol egymásra lel ész és értelem.

 

A sínek csak futnak tovább,

közöttük akác nő és vadvirág,

nem tudja senki honnan, hová tart,

túllépte a kor, az idő foga belemart,

a vasat is megeszi az enyészet,

lassan győz felette a természet.

 

2019. május 16.

Tiszakécske