M
Madárlátta
végtelen
Írta: Kovács L István
Álmodtam
egy világot, ma még madár látta végtelen,
álmom
szárnya vitt el oda, hogy megfesthessem képeken,
Álmodtam
egy világot magamnak, csak még elindulni félek,
pedig színesek,
csábítóak a fények.
Indulnék,
még visszahúz a megszokás, a kényelem,
de tol az
unalmas szürke lét, a monoton életem.
Kihívom
magam, az ismeretlenbe kell egy túra,
nem tudom,
madárlátta végtelenben hol lépjek az útra.
Mert álmodtam
egy világot, ahová nem vezet ösvény,
majd ott
lesz út, ahol végig megyek, kitaposom
én.
Lábamon
bakancs, tarisznyámban szándék, bennem akarat,
mély levegő,
indulok, megkeresem, beváltom az álmomat.
2019.
június 8.
Tiszakécske
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése